Sajnos, megint búcsúzunk. Varga Tiborné, Ibolya, önkéntes beteglátogató, hazament Teremtőnkhöz.
Ibolyát több mint 30 éve ismerem. Főnővérem volt, amikor frissen végzett ápolónőként kezdtem a nőgyógyászati, szülészeti osztályon. Tőle hallottam először, hogy nem csak ellátni, hanem beszélgetni is kell a betegekkel. Később már lelkigondozói gyakorlatra jelentkeztem a krónikus osztályra, ahol ő volt a főnővér. Nagy szeretettel fogadott, körbevitt, bemutatott a betegeknek. Mindig hálás leszek azért a szeretetért, amit tőle kaptam. Példát mutatott emberségből, szolgálatból minden dolgozónak. Odaült imádkozni a haldokló mellé, ha kellett, szólt a hozzátartozóknak, jöjjenek be.
Amikor nyugdíjba ment, rögtön hívtam önkéntesnek, amit egy kis pihenő után örömmel fogadott. A kezdő önkéntes csoport tagja volt, örömmel, megbízhatóan jött minden héten a kórházba. Nagyon szeretett a váci találkozókra is jönni. Jó volt Ibolyával együtt szolgálni, mindig számíthattam rá, szívesen hívogatott a misékre vagy ment beszélgetni az osztályára.
Drága Ibolya, hálásan köszönöm a szolgálatodat!
Jagicza Józsefné, lelkigondozó
(Néhány kép Pásztóról és váci, közösségi alkalmainkról.) |
