VÁCI EGYHÁZMEGYE KÓRHÁZLELKÉSZI SZOLGÁLATA Vác, Migazzi tér 1. (+36) 27/814-114 Fax: (+36) 27/814-101

Hírek


Atyám, bocsáss meg nekik - az álhírek margójára
2020. november 20.

Embert próbáló nehéz időszakot élünk. Őseinktől megtanulhattuk, hogy aki ilyenkor nem fog össze, az leszakad a keringésről, ezáltal elvesz, elmorzsolódik, majd eltűnik a nagy éterben. Ínséges időben nem kérdés, hogy melyik az az út, amin mindenkinek járnia kell(ene)!

A járvány óta a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata nap mint nap próbálja segíteni az egészségügyiek munkáját a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban.  Lelkigondozóként naponta hallgatom küzdelmeiket, leolvasom a szemeikből a fáradtságukat és Cireneiként a magam módján hordozom keresztjeiket. Nem könnyű keresztek ezek, még segítőként is van súlyuk, de ők hősiesen hordozzák!
Mindeközben „Veronika kendője” is szeretnék lenni. Lesem a vágyaikat, raktározom a kéréseiket, ki nem mondott óhajaikat is a hetedik érzékemmel próbálom konkrétummá fogalmazni. Mivel együtt próbálok rezdülni és lélegezni a kórház minden részletével, szeretném, ha minden osztály, a háznak minden kis szeglete apró örömökhöz és lélegzethez is jutna a rengeteg munka mellett.

Amit ez elmúlt hetekben tapasztaltam munkamorálból, az páratlan: orvosaink, ápolóink, dolgozóink minden területen összedolgoznak, kitartóan és hűséggel helytállnak. Támogatják egymást, alkalmazkodnak egymás hétköznapi életéhez és ami a legfontosabb: mélyen együttéreznek azokkal, akiknek nehezebb kihívásaik és időszakaik vannak! Amúgy is egy nagyon családias hangulatú kórház a mienk, van olyan, aki egy egész életet ledolgozott itt. Nem csoda, hogy ebben a nehéz időszakban különösen működnek a szívbéli és szociális háló megtartó erői.

Mi, a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata és mögöttünk még a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium, a Gödöllői Szent Imre Katolikus Általános Iskola családjai, a kistarcsai katolikus plébánia közössége háttérként igyekszünk jelen lenni, hogy a dolgozók azt érezzék: NINCSENEK EGYEDÜL. Imahátteret alakítottunk ki minden osztálynak, és a dolgozókért egy tíz fős külön csoport imádkozik. Időnként finom falatokba, édességbe csomagoljuk a szeretetet. Háború idején életmentő lehet egy-egy édes íz, egy nagymamás süteményének az illata. Szentmisét mondatunk a dolgozók erejéért is, a covidos betegekhez éneklő csoportok jönnek, hogy ezáltal nem csak a betegek gyógyulását, hanem a dolgozók tehermentesítését is könnyítsék. Virágot is küldött egy közeli kertészet, ez is egy igen szép gesztus! Azt érezzük, hogy a környékünkön minden közösség, aki őszintén él, érzi annak a súlyát, hogy ezt a harcot csak együtt vívhatjuk meg.

Nyilván vannak rosszindulatú hatások is, amik elérik nemcsak a kórházat, de a dolgozókat is. Emberek vagyunk, gyarlók és esendőek tudunk lenni! Nehéz is ezeket a bíráló és negatív híreket a mindennapi terhek mellett kezelni, de hisszük, hogy ezek is jók lesznek valamire. Egyszer ezeknek is letisztul majd az értéke. Böjte Csaba testvér az ilyen sötét és rosszindulatú hírekre mindig azt javasolja, hogy a lukas zsebünkbe tegyük. Megpróbáljuk ezt a nagy lukas zsebet is ébren tartani, hogy az elégedetlenségek, a lehúzások fészket ne verjenek a kórházban, mert akkor se a dolgozóink, se  a betegeink nem lesznek biztonságban!

Amikor a három gyerekemmel tavasszal elkezdtük az online oktatást, akkor a férjemmel leültünk velük és megbeszéltük egyik este ima után, hogy ami most előttünk van, az nem egy megszokott időszak. Ebben az összezártságban muszáj lesz mindenkinek a személyisége jó oldalát erősítenie és ezt nap mint nap élnie.
Lehetnek rossz érzéseink, rossz napjaink, ezeknek helyük van, mert emberek vagyunk, de nem egymás hátán kell ezt a „rossz napom van, téged bántlak” ostort csattogtatni. A gyerekek ezt megértették s nagyon próbáltak igazodni.

Felnőtt embereknél különösen fontos lenne, hogy a gyerekeink előtt jó példával járjunk és a „Jót tenni jó!” oldalt formáljuk s erősítsük és értékeinket védve azt tudjuk kimondani a negativizmus megjelenésekor, hogy „Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!” (Lk23,34)

Keresztény Magyarországon csak így létezhetünk, ebben van a mi reménységünk és így lehet igazi gyógyulásunk. És hosszú távon jövőnk is! Ehhez adjon sok türelmet, erőt és kitartást nekünk a Jóisten!

Bálint Brigitta lelkigondozó




© Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata
KAPCSOLAT