VÁCI EGYHÁZMEGYE KÓRHÁZLELKÉSZI SZOLGÁLATA Vác, Migazzi tér 1. (+36) 27/814-114 Fax: (+36) 27/814-101

Hírek


Nem az élet urai, csak a gazdái vagyunk
2020. november 14.

– Milyen céllal és milyen társadalmi-szellemi légkörben alakult meg annak idején a Magyar Bioetikai Társaság?

– Már Hippokratész óta ismerjük az orvosetika alaptételét – „Salus aegroti suprema lex esto” –, mely szerint a beteg java a legfőbb törvény. A jótékonyság, a nem ártás, az igazságosság és az autonómia elvét tiszteletben kell tartania az orvosnak. A bioetika az orvosetikából fejlődött tovább, és a modern orvoslás által felvetett erkölcsi kérdések mellett többek között a környezetvédelemmel, a földi élet védelmével is foglalkozik. A magyar bioetika megalakulása Gaizler Gyula nevéhez fűződik. A Kádár-rendszer idején keresztény szemléletű bioetikai társaságot nem lehetett alapítani. Családi teadélutánok keretében alakult meg a bioetika iránt elkötelezett kis csapat, a történetet az alapító tagok elbeszéléseiből ismerjük.

A 80-as években azután Gaizler Gyula és Drenyovszky Irén kezdeményezésére létrejött a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága (KOMT), a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT), majd a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete. A Magyar Bioetikai Társaság 1993-ban alakult meg. A KÖT és a KOMT közös szakosztályaként működő Krisztusi Bioetikai Központ bázisán jött létre.

– A biológiában és az orvostudományban hatalmas változások zajlottak az elmúlt évtizedekben. A társaság aktívan követte ezeket a folyamatokat. Milyen eszközeik voltak a céljaik eléréséhez?

– A társaság alapszabályban megfogalmazott céljai és feladatai közé tartozik a bioetika és határterületeinek tudományos igényű tanulmányozása, fejlesztése, etikai állásfoglalások terjesztése, az emberi élet szent és sérthetetlen voltának védelme a fogantatástól kezdve a természetes végéig. Egyes kérdésekkel kapcsolatban a tudományos érvek mellett a világnézeti hovatartozás is alapvetően meghatározza a véleményalkotást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kéthavonta tudományos üléseket és évente kétnapos nemzetközi konferenciát tartunk.

Idén a Covid-19-járvány miatt a személyes találkozásokra nem volt lehetőségünk,  most az interneten tartjuk a kapcsolatot. Folyóiratunk, a Magyar Bioetikai Szemle évente négy alkalommal jelenik meg, 2016 óta az Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) által is jegyzett folyóirat. A tudományos írások, a fórum és a hírek mellett közzétesszük benne társaságunk állásfoglalásait is, például az eutanázia és a túlbuzgó gyógyítás vagy az emberi embrionális sejtek felhasználásával készült védőoltások elutasításáról. Véleményünket eljuttatjuk a döntéshozókhoz is, és bízunk abban, hogy a törvényalkotásnál figyelembe veszik.

– Az etikai állásfoglalások készítésekor hogyan érvényesül a szakmaiság a társaságon belül? Mennyire széles körű az egyes szakterületek párbeszéde?

– Mai világunkban a tudomány gyors fejlődése egyre több új bioetikai kérdés elé állítja az embert.

Az abortuszon és az eutanázián kívül már sok más kérdést is felvetődik az élet védelmével kapcsolatban. A természet könyvének megértése ugyanakkor a mai kutató számára egyre nehezebb, mert a szakterületek specializálódása miatt a tudomány egyes részterületeinek nagyon alapos és széles körű ismeretére van szükség. Akik nem az adott szakterületen dolgoznak, azok legfeljebb tájékozott laikusok lehetnek egy-egy kérdésben. Ezért korszerű szaktudással rendelkező keresztény szakembereket várunk a társaságuk tagjai közé. A multidiszciplináris bioetika az orvosi, biológiai, jogi, teológiai, filozófiai tudományokon alapul. Hajtóerőt jelent, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megalakult a Szent II. János Pál pápa Kutatóközpont, amelynek munkájába a Magyar Bioetikai Társaság is bekapcsolódhat. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével és a 72 Tanítvány Mozgalom Egészségügyi Munkacsoportjával is kapcsolatot ápolunk. Tagjaink és az érdeklődők számára kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk aktuális bioetikai témákról, jelenleg az interneten.

– Október 9-én nemzetközi konferenciát tartottak a pandémiával összefüggésben felmerülő etikai problémákról. Milyen kapcsolatban állnak a döntéshozókkal, vannak-e szakmai eredményeik?

– A Magyar Bioetikai Társaság a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközponttal és a 72 Tanítvány Mozgalom Egészségügyi Munkacsoportjával együtt szervezte az idei – online megtartott – konferenciáját A bioetika új kihívásai a Covid-19 pandémia során címmel. A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott Covid-19 betegség hihetetlenül gyorsan okozott súlyos világjárványt. Ez a pandémia egyik napról a másikra változtatta meg az életünket. Azt hittük, hogy a tudomány mai szintjén ilyen nem történhet meg velünk, biztonságban vagyunk. Most közel került hozzánk a betegség és a halál lehetősége.

Természetes, hogy féltjük magunkat és a családtagjainkat. Az orvosszakmai kérdéseken túl a pandémia súlyos erkölcsi kérdéseket is felvet, ezeket a témákat dolgozták fel az előadók több oldalról. Az előadások még megnézhetők a Pázmány egyetem honlapján, a Vizuális Műhely YouTube-csatornáján, és hamarosan elérhetők lesznek a Magyar Bioetikai Szemlében, illetve társaságunk honlapján (http://bioetikai-tarsasag.hu/) is. Reméljük, hogy a konferenciánk híre minél többekhez eljut, így a döntéshozókhoz is.

– Hogyan látja a társaság jövőjét? Milyen új témák vonhatók be a tárgykörükbe, hogyan növelhető a társaság szakmai súlya?

– A biotechnológia jelenlegi rohamos fejlődésével egyre bonyolultabbakká váltak az élettel kapcsolatos etikai kérdések. A biomedicina pontos ismerete nélkülözhetetlen az élettel kapcsolatos filozófiai, teológiai és morális kérdések átgondolásakor. A fiatal nemzedék bevonása fontos feladat. Mindent megteszünk azért, hogy a bioetika tudományát egyre több fiatal megismerje, kortársai körében megvitassa, és terjessze ezeket az értékeket a társadalom jövő generációjának tagjai között. Az élet kultúrájának terjesztésében párbeszédet szeretnénk folytatni minden jó szándékú emberrel a keresztény hagyomány szellemében, figyelemmel a más eszmei irányzatok szempontjaira. Szeptember 24-én együttműködési megállapodást írtunk alá a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Az egyetem részéről Kuminetz Géza rektor atya és Frivaldszky János rektorhelyettes, a Szent II. János Pál Kutatóközpont vezetője írta alá a dokumentumot, a társaság részéről pedig jómagam.

– Milyen kihívások elé néz a bioetika a mai világban?

– Nehéz időket élünk. A terrorizmus, a klímaválság, a migráció, az állandó háborúk, ellenségeskedések megkeserítik a mindennapi életünket, és mindemellett váratlanul ért bennünket a Covid-19-pandémia. Kiszolgáltatottak lettünk, nem tudjuk előre megjósolni a járvány lefolyását, sok a bizonytalanság. Rá kell ébrednünk arra, hogy nem az élet urai, csak a gazdái vagyunk. Ez a feladat az ember számára lehetőség és egyben felelősség is. A technika vívmányainak segítségével olyan módon tudunk beavatkozni a természet rendjébe, ami esetleg ellenkezik Isten teremtő cselekedetével. Az ember a szabad akarata révén felelős a tetteiért, amelyeknek az életet kell szolgálniuk. Tudásunkat és szabadságunkat ne rombolásra használjuk. A keresztény értékek tudatos vállalása, a keresztény szellemű élet- és családvédelem terjesztése a jövőnk záloga.

Fotó: Merényi Zita
Körössy László/Magyar Kurír




© Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata
KAPCSOLAT