VÁCI EGYHÁZMEGYE KÓRHÁZLELKÉSZI SZOLGÁLATA Vác, Migazzi tér 1. (+36) 27/814-114 Fax: (+36) 27/814-101

Hírek


Örömének, angyalének, váci ének
2017. december 22.

Több éves hagyományainkhoz híven, a közelgő karácsony alkalmából idén is ellátogattunk a váci Jávorszky Ödön, illetve az Irgalmasrendi kórházakba. Dr. Faragó Artúr atya, illetve a lelkigondozóink vezetésével végigjártuk az osztályokat, bementünk a kórtermekbe, és áldott, békés karácsonyt kívántunk a betegeknek. Azzal próbáltunk egy kis ünnepi hangulatot csempészni az ágyhoz kötött emberek egyhangú és sokszor szenvedésekkel teli életébe, hogy minden kórteremben elénekeltünk egy-két karácsonyi éneket, és minden beteg kapott szaloncukrot, mézeskalácsot, meg egy kis üdvözlőkártyát. Bár a legtöbben már évek óta vagyunk önkéntesek és számos alkalmunk nyílik a betegekkel való együttlétre, beszélgetésekre, életútjuk megismerésére, a legmeghatóbb és sokszor könnyfakasztó perceket ilyenkor, a közös kórházi karácsonyozások alkalmával szoktuk átélni. Mikor egy-egy kórteremben felhangzanak a Mennyből az angyal, a Dicsőség, vagy a Csordapásztorok első sorai, a legtöbb beteg azonnal bekapcsolódik az éneklésbe. Van, aki derűs arccal, lelkesen, akad, akinek csak a szája mozgásáról lehet leolvasni, hogy velünk tart, de nagyon sokan a könnyeikkel küszködve kísérik végig az éneket. Sokszor még a mozdulatlan, látszólag önkívületben lévő betegek arcán is észrevehető az árnyalatnyi, leheletfinom változás, a gondtalan, boldog gyermekkor emlékének felidézése. Amikor az édesanya vagy a nagymama kézen fogva vitte a karácsonyi szentmisére, vagy a teljes család együtt ünnepelte a kis Jézus születését.

„De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.”
(Ady)

Szívet melengető, amikor egy-egy idős néni, vagy bácsi külön kéri, hogy még ezt, vagy azt az éneket énekeljük el, vagy amikor egy-egy beteg összeszorult torokkal csak annyit tud mondani: „Köszönöm…!” Valójában azonban mi tartozunk nekik hálával azért, hogy megajándékoznak bennünket a közös éneklés élményével.

Köszönet Gyombolai Dórának és Lukács Bencének, akik fuvolán, illetve hegedűn kísérték az énekeinket, Guzsik Annának és Kisbajcs Évának, akik a Szent Cecília kórus tagjai, Horváth Antal kántornak, valamint Birkás Katának, akik együtt énekeltek velünk, Szabóné Forgó Anikónak, Laczhegyi Zsuzsának és Toldi Zitának, akik az Irgalmasrendi Kórházban csatlakoztak csapatunkhoz és éneklésükkel, kedves szavaikkal még meghittebbé és bensőségesebbé tették a betegekkel való együttlétet. Hálásak vagyunk még társainknak, akik saját készítésű mézeskaláccsal lepték meg a betegeket, és bennünket is. Továbbá köszönjük azt a sok-sok szép és lélekemelő gondolatot és idézetet, amelyeket a váci templomokban megforduló hívek, a Karolina Katolikus Általános iskola tanulói, a Piarista Gimnázium diákjai, illetve az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatói írtak, készítettek és küldtek el mindkét kórház betegeinek, gyógyító üzenetként.

Gyulay Alexandra és Együd Zsolt
önkéntes beteglátogatók




© Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata
KAPCSOLAT